Avagy a képernyő optimalizálása

 

Csalódott vagy a monitor képminősége miatt? Lehetséges, hogy ez csak a nem megfelelő beállítás miatt van. Tanuld meg a beállításokat, hogy a benne rejlő lehetőségekből a lehető legtöbbet hozd ki, bár akár drága eszközöket is vásárolhat ehhez a feladathoz, de gyakran észrevehető javulást érhetsz el nélkülük. Ez az utmutató lépésről lépésre magyarázza el a monitor beállítását.

 

Monitor beállítása Windows 10-en – kezdő lépés

A Windows és a MacOS nagyon egyszerű beépített kalibrációs segédprogramokkal rendelkeznek. Korlátozottak, és nem segítenek megérteni a monitor működését, de jó kiindulópont.

Íme a kezdő lépések a monitor beállításához a Windowson.

• Használd a  Windows Search programot és keresd a kijelző kalibrálása (display calibration) menüpontot.
• Válaszd a kijelző színének kalibrálása (calibrate display color) lehetőséget az eredmények közül
• Majd kövesd a képernyőn megjelenő utasításokat.

 

Íme a kezdő lépések a monitor beállításához a MacOS-on:

• Nyisd meg a Rendszerbeállítások (System Settings) menüpontot.
• Válaszd a Megjelenítés (Displays) pontot.
• Nyisd meg a Szín (Color) fület a Kijelzők menüben.
• Kattints a Kalibrálás (Calibrate) gombra.
• Végül kövesd a képernyőn megjelenő utasításokat.

 

Következő lépések

A Windows 10 és a MacOS kalibrációs segédprogramjai csak a kezdetek. Segítenek megoldani a kalibrációval kapcsolatos komoly problémákat, például a hibás kontrasztbeállítást vagy a vadul szörnyű kijelző gammaértéket. Azonban inkább a használható kép biztosítására összpontosítanak, mint az élvezetesre. Ennél többet is tehetünk.

Mielőtt hozzákezdenénk, szeretnénk eloszlatni egy népszerű mítoszt a kalibrációról: nincs olyan, hogy tökéletes monitor vagy tökéletes kalibrálás. A képminőség szubjektív, és a legtöbb ember számára a kalibrálás célja az észlelt minőség javítása a saját monitoron.

Számos szabvány létezik. Mindegyik olyan értékkészletet biztosít, amelyet bárki megcélozhat. Több tucat, talán több száz szabvány létezik, de az sRGB a számítógépek leggyakoribb szabványa. Egyéb általános szabványok közé tartoznak:

• DCI-P3, amely a professzionális filmipar számára készült. Sok „professzionális” számítógép-monitor a DCI-P3-at célozza meg, az Apple is ezt célozza meg legújabb Mac számítógépein.
• Adobe RGB, az Adobe hozta létre az 1990-es évek végén, hogy szabványt biztosítson professzionális szoftverei számára, beleértve a Photoshopot is.
• 709, a nagyfelbontású televíziózáshoz megalkotott szabvány.

Nem kell ezekre a szabványokra fókuszálnod. Valójában egy szabvány pontos beállítása lehetetlen kalibráló eszköz nélkül. Ennek ellenére érdemes tisztában lenni ezekkel a szabványokkal a monitor beállítása során, mert ezek befolyásolják bizonyos monitorbeállítások működését. Ezen kívül sok monitoron vannak olyan beállítások, amelyek ezekre vonatkoznak.

 

A felbontás és a skálázás beállítása

Amit tudnod kell: A számítógép képernyőfelbontásának mindig meg kell egyeznie a monitor natív felbontásával. Ha a monitor felbontása nagyobb, mint 1080p, előfordulhat, hogy skálázást kell használnod a szöveg olvashatóvá tételéhez.

Talán magától értetődik, de kulcsfontosságú, hogy a megfelelő felbontást válaszd ki a monitorhoz. A Windows és a MacOS alapértelmezés szerint általában a megfelelő felbontást választja, de mindig fennáll annak a lehetősége, hogy ez hibás.

Mind a Windows 10, mind a MacOS a felbontás szabályozását a megfelelő Megjelenítési beállítások menüben helyezi el. A kiválasztott felbontásnak meg kell egyeznie a monitor natív felbontásával, amely leírja a képernyőn fizikailag jelen lévő vízszintes és függőleges képpontok számát. A legtöbb monitor esetében ezt kiemelik a marketinganyagokban és specifikációban.

A felbontás beállítása után érdemes megfontolni a méretezést. Képzelj el egy gombot, amely 300 pixel széles és 100 pixel magas. Ez a gomb sokkal nagyobbnak tűnik egy 1080p-s monitoron, mint egy 4K-s monitoron, ha mindkét monitor azonos méretű. Miért? Mert az 1080p-s monitor képpontjai valójában nagyobbak!

 

A Windows 10 felbontási skálázási beállítása alapértelmezés szerint 150% a 4K monitoron.

 

A méretezés megoldja ezt a problémát. A Windows és a MacOS is tartalmaz egy skálabeállítást a megfelelő Display menüben. A Windows a skálát százalékban fejezi ki. A nagyobb százalék növeli a tartalmat. A MacOS ehelyett skálázott felbontást használ, ami egy kicsit zavaróbb. Az interfész méretének növelése érdekében a méretezett felbontás beállítást alacsonyabb értékre állítja.

A felbontástól eltérően, amelyet mindig a monitor natív felbontására kell állítani, nincs megfelelő válasz a méretezésre. Ez személyes preferencia kérdése. A lépték növelése csökkenti az egyszerre látható tartalom mennyiségét, ami megnehezíti a többfeladatos munkavégzést, de csökkentheti a szem megerőltetését, esetleg a nyak és a hát megerőltetését (mivel nem érzel majd késztetést, hogy hajolj).

 

A fényerő beállítása

Megjegyzés: Csökkentsd a monitor fényerejét olyan beállításra, amely könnyen látható marad, de nem csökkenti a részleteket a sötét képen. Ha lehetséges, használj fénymérőt okostelefonon, hogy körülbelül 200 lux fényerőt tudj beállítani.

Valószínűleg nem döbbensz meg, amikor megtudod, hogy a fényerő növelésével a monitor fényereje nő, a csökkentésével pedig csökken. Elég egyszerű. De mi köze ennek a monitor kalibrálásához a képminőség javítása érdekében?   Az elmúlt évtizedben eladott monitorok szinte mindegyike rendelkezik háttérvilágítású LCD-kijelzővel. Ez azt jelenti, hogy van egy LCD-panel, mögötte világítással. A fény átsüt az LCD-n, hogy képet hozzon létre.   Ez egy egyszerű beállítás, amely vékony, könnyű, energiatakarékos és könnyen előállítható, de van egy hátránya. A monitor legmélyebb, legsötétebb fekete szintjét közvetlenül megváltoztatja a monitor fényereje. Minél nagyobb a fényerő, annál több szürke, homályos és kellemetlen sötét folt jelenik meg. Észrevehetted ezt a filmekben, amelyek gyakran sötét jelenetekre támaszkodnak, és bizonyos számítógépes játékfajtákban, mint például a horror és a szimuláció.   A megoldás? Csökkentsd a monitor fényerejét, amennyire csak lehetséges, anélkül, hogy a kép homályosnak tűnne vagy nehezebben láthatóvá válna. Ha pontos értéket szeretnél, használhat egy ingyenes fénymérő alkalmazást, például a Lux Light Metert. Körülbelül 300 luxot ajánlok a legtöbb esetben, de akár 200 lux érték alá is mehet egy majdnem koromsötét játékban.   A sötét jelenetek és az észlelt kontraszt javítása mellett a fényerő csökkentése csökkentheted a szem megerőltetését. Nagyon világos monitort nézni egy félhomályos szobában nem kellemes, mert a szemnek folyamatosan alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy kezelje a kijelző és a környezete közötti fényerő különbségét.

Lux fénymérő

 

A kontraszt beállítása

Megjegyzés: Tekintsd meg a Lagom LCD kontraszt tesztképet, és állítsd be a kontrasztot úgy, hogy a tesztképen minden sáv látható legyen.

A kontraszt a monitor által megjeleníthető legalacsonyabb és legmagasabb fénysűrűség közötti különbség. A monitor által kiváltható legnagyobb különbség a kontrasztarány. A kontraszt a maximális fényerő növelésével, a lehető legsötétebb feketeszint csökkentésével vagy mindkettővel javítható.

 

 

Minden monitor rendelkezik kontrasztbeállítással, de ritkán működik az elvárásoknak megfelelően. A kontraszt maximális értékre állítása ténylegesen csökkentheti a kontrasztarányt azáltal, hogy megnöveli a monitor legmélyebb fekete szintjét. A színeket és az árnyékrészleteket is ronthatja.

A kontraszt kalibrálásához nézd meg a Lagom LCD kontraszt tesztképet. Az ideális kontrasztbeállítás lehetővé teszi az összes színsávot 1-től 32-ig. Ez komoly kihívást jelenthet egy LCD-monitor számára, különösen a kép sötét végén, így előfordulhat, hogy meg kell elégedned a látható különbség hiányával ezen a részen.

Másrészt, ha túl magasra állítod a kontrasztot, akkor a spektrum felső végén lévő színek összefolynak. Ez a probléma elkerülhető egy modern LCD monitoron a kontraszt csökkentésével, amely a legtöbb esetben alapértelmezés szerint magasra van állítva.

 

Az élesség beállítása

Megjegyzés: Az élesség erősen szubjektív, ezért válasszd ki azt a beállítást, amelyik a legjobbnak tűnik.

Az élesség furcsa beállítás. Sok monitor lehetővé teszi az élesség megváltoztatását, de az élesség nem szakkifejezés. Nincs objektív mérés az élességre, és nem része az olyan szabványoknak, mint az sRGB vagy a DCI-P3.

A monitor élességbeállításának módosításával megváltoztatod, hogy a monitor utófeldolgozása hogyan kezeli a hozzá küldött képet. A nagy élesség eltúlozza a részleteket és az objektumok közötti kontrasztot. Ez jól hangzik, de a valóságtól távol álló képet eredményezhet, és a részletek természetellenesnek tűnnek. Az alacsony élesség elmossa a részleteket és a kontrasztot, ami organikusabbnak tűnik, de végül elkenődött, pontatlan minőséget eredményez.

Nincs jó vagy rossz válasz. Tekintsd meg a részletes, nagy kontrasztú képet, és lapozz át a monitor élességbeállításai között, hogy eldönthetsd, melyik tetszik a legjobban.

 

A gamma beállítása

Megjegyzés: Nézd meg a Lagom LCD gamma tesztképet, és módosítsd a monitor gamma beállításait, amíg a kép 2,2-es gammaértéket nem mutat.

A gamma azt írja le, hogy a monitor hogyan kezeli a rá küldött kép fénysűrűségét. Ezt hívják kijelző gammának. A magas gammaérték (például 2,6) mélyebbnek és nagyobb kontrasztúnak tűnik, míg az alacsony gammaérték (például 1,8) világosabbnak tűnik, és több részletet mutathat a sötét területeken.

Nincs „helyes” gamma-érték. Az sRGB szabvány azonban 2,2-es gamma-értékre, vagy valami ahhoz közeli értékre telepedett le, mint preferált értékre. Ez egy megszokott opció számítógép-monitorhoz. Elég világos ahhoz, hogy könnyen használható legyen, de megfelelő részletgazdagságot biztosít a sötétebb területeken.

 

Gamma korrekció.

A gamma pontos beállításához kalibráló eszközre van szüksége, de a Lagom LCD gamma tesztképe segítségével is végezhetsz javításokat. Az utasítások szerint érdemes hátralépni a monitortól (körülbelül másfél méternyire), és megnézni a színsávokat, amelyek mindegyike több sávból áll. Minden sávon látni fogsz egy pontot, ahol a sávok elkezdenek összeolvadni. A feltüntetett gammaérték, ahol ez előfordul, a monitor hozzávetőleges gammaértéke. Ha azt látod, hogy a sávok 2,2-es érték körül keverednek, gratulálunk. A gamma már megközelítőleg jó értéken van. Ha nem, akkor néhány módosítást kell végrehajtanod. Ennek több módja is van. A monitor gamma-beállításokat tartalmazhat a képernyőn megjelenő vezérlőmenüjében. Az olcsóbb monitorok homályosan felcímkézett megtekintési módokat tartalmaznak, például „iroda” vagy „játék”, saját előre elkészített beállításokkal. Ezeket átlapozhatod a Lagom LCD gamma tesztkép megtekintése közben, hogy megnézd, javítják-e a gammát.

 

A drágább monitorok pontos gamma beállítási lehetőséggel bírnak, gammaértékkel vannak ellátva, beleértve a 2,2-es értéket is, ami általában ideális. Nézz szét az elérhető beállítások között, hogy megtaláld azt, amelyik helyesnek tűnik a tesztkép megtekintése közben.

Ha egyik opció sem működik, vagy a monitoron egyszerűen hiányoznak a gamma-beállítási lehetőségek, akkor kipróbálhatsz egy szoftvert, amely megváltoztatja a kijelző gamma érkékét. A Windows-felhasználók használhatnak olyan segédprogramokat, mint a QuickGamma. Az AMD és az Nvidia meghajtószoftvere is kínál olyan beállításokat, amelyek lehetővé teszik a gamma beállítását. A MacOS felhasználók fontolóra vehetik a Handy Gammát ingyenes lehetőségként, vagy megnézheted a Gamma Control 6-ot a részletesebb lehetőségekért.

 

A színhőmérséklet és a fehér pont beállítása

Megjegyzés: A színhőmérsékletet a monitor színhőmérséklete vagy fehérpont-beállítása szabályozza. Keress 6500K értéket, ha elérhető. Ellenkező esetben nyiss meg egy üres fehér képet vagy dokumentumot, és nézd át a rendelkezésre álló színhőmérséklet-beállítások között. Válaszd ki a legmegfelelőbbet.

A színhőmérséklet azt jelenti, hogy a monitor színe hogyan torzul a „meleg” és a „hideg” karakterek között. Az alacsonyabb hőmérséklet melegebb megjelenést biztosít, ami a vörös és a narancssárga felé hajlik, míg a magasabb hőmérséklet hidegebb megjelenést biztosít, amely kék és cián felé hajlik. A fehérpont kifejezést gyakran a színhőmérsékletre felcserélve használják.

A színhőmérséklet értékeket Kelvin-fokban kifejezett hőmérsékletként magyarázzák, ami őszintén szólva elég furcsa, ha nem ismered a megjelenítési technológiát (és akkor is furcsa, ha ismered). De ne aggódj. A színhőmérséklet megváltoztatása nem okoz tüzet a házban, és nem melegíti fel a szobát sem.

 

Színhőmérséklet értékek

 

Akárcsak a gamma esetében, nincs abszolút „helyes” színhőmérséklet. Még változatosabb, mivel az észlelt színhőmérséklet jelentősen változhat a nézési körülményektől függően. De a gamma-hoz hasonlóan a legtöbb képszabvány egy általánosan elfogadott ideális értékre áll be, ami ebben az esetben egy 6500K fehérpont.

Egyetlen tesztkép sem segít megcélozni egy adott fehér pontot. Ehhez kell egy kalibráló eszköz. A legtöbb monitor azonban számos színhőmérséklet-beállítással rendelkezik, amelyeket a monitor képernyőmenüjében nézhetsz át.

Az olcsóbb monitorok értékek helyett kifejezéseket használnak, például „meleg” és „hideg”, míg a drágább monitorok pontos színhőmérséklet-beállításokat tesznek lehetővé, például „5500K” vagy „6500K”. A MacOS a színhőmérséklet beállítását az alapértelmezett kijelzőkalibráció részeként tartalmazza.

A szabványokon kívül a színhőmérséklet meglehetősen szubjektív. A nem megfelelő gammaérték tönkreteheti a részleteket, így a filmek sötét jelenetei nézhetetlenek, a játékok sötét szintjei pedig játszhatatlanok. A színhőmérséklet-problémák kevésbé súlyosak. Még egy nagyon furcsa fehérpont-beállítás is (például 10000K) használható, bár a legtöbb ember durva, klinikai kinézetűnek tartja..

Szóval, hogyan lehet beállítani a színhőmérsékletet kalibráló eszköz nélkül? Szerintünk a legjobb, ha egy üres fehér képernyőt nyitsz meg, például egy új képet vagy dokumentumot, majd lapozgass az elérhető színhőmérséklet-beállításokon. Ez segít a Te preferenciáinak megfelelő beállítás kiválasztásában.

 

A színskála kalibrálása

Megjegyzés: Keress sRGB módot, ha a monitor nem támogatja a széles színskálát, vagy DCI-P3 módot, ha a monitor támogatja. Ez azonban a kívántnál alacsonyabb szintre zárhatja a monitor fényerejét.

A monitor színskálája az a színtartomány, amelyet meg tud jeleníteni. Még a legjobb monitorok sem képesek az univerzum minden lehetséges színét megjeleníteni. Ez nem csak a monitortechnológia korlátaiból adódik, hanem a számítógépek színadatkezelési korlátaiból is.

A színskála egy adott szabványra hivatkozva van leírva, mint például az sRGB vagy a DCI-P3. Látni fogod a monitorok által használt „széles spektrum” kifejezést is. Ez azt jelenti, hogy a monitor az sRGB szabványnál szélesebb színskálát támogat, amely más szabványokhoz képest szűk. A legtöbb széles spektrumú monitor támogatja a DCI-P3 és Rec. 709 -et.

A legtöbb monitoron azonban nagy probléma van a színskálával. A szabványhoz társított színskála gyakran a szabvány más szempontjaihoz kötődik, amelyeket esetleg nem preferál, mint például a gamma és a fényerő. Ami még rosszabb és gyakran előfordul, hogy a monitorok zárolják a fényerőt és a gammavezérlést, amikor sRGB, DCI-P3 vagy Rec 709 beállítást választasz. Elméletileg ezekben a módokban nem szabadna elállítani a monitort a szabványnak való megfelelésből, aminek van értelme, ha Pixar filmen dolgozol, de egyébként nincs sok értelme.

Végeredmény, hogy a színskála a legtöbb ember számára nem túl hasznos része a monitor kalibrálásának. Próbád ki az sRGB vagy DCI-P3 módot, ha elérhető, de készülj fel a csalódásra, ha ezek a módok blokkolják a monitor fényerejét és gammáját. 

 

A következő szint: Haladó beállítás kalibráló eszközzel

A legtöbb ember úgy tudja javítani a képminőséget, ha szemre kalibrálja monitorát. Az eredmény nem fog megfelelni semmilyen szabványnak, de észrevehetően eltér a monitor gyári beállításaitól.

Ha azonban a kalibrálást a következő szintre szeretné vinni, szükséged van egy kalibráló eszközre. A kalibráló eszköz olyan érzékelővel rendelkezik, amely képes megítélni, hogy a monitor képe megfelel-e az elfogadott szabványoknak, például az sRGB és a DCI-P3 szabványoknak. Ez különösen fontos a színpontosság szempontjából. A színek pontosságának szabad szemmel való mérése lehetetlen.

Datacolor’s SpyderX Pro.

A Datacolor SpyderX Pro-ja az általam preferált kalibrációs eszköz. A SpyderX rendkívül gyors és egyszerűen használható, ami fontos, mivel a kalibrálás zavaró és időigényes lehet. A SpyderX Pro a legtöbb ember számára nagyszerű, és viszonylag megfizethető. Az X-Rite i1Display Studio egy másik jó lehetőség.

 

Ha eszközt vásárolsz, az útmutatóban található tanácsok nagy részére nem is lesz szükséged. A kalibrációs eszközöket az eszközzel használni kívánt szoftverrel együtt szállítják, és a kalibrálás után betöltenek egy egyéni megjelenítési profilt.

 

Egy ilyen eszköz megéri az árát? 

Nem, a legtöbb ember számára nem.

A monitorkalibráló eszköz kevésbé fontos, mivel általánosságban elmondható, hogy a monitorok minősége jelentősen javult az elmúlt években. A több mint egy évtizedes visszatekintéssel elmondható, hogy a monitorok jelentős fejlődésen mentek átminden téren. A mai monitorok minden eddiginél nagyobb valószínűséggel rendelkeznek elfogadható kontraszttal, gamma-val és színekkel. A legtöbbet túl magas alapértelmezett fényerővel szállítják, de ez könnyen javítható.

Még a tartalomkészítőknek sincs szükségük kalibráló eszközre. A kalibrálást gyakran kötelezőnek tartják a szakemberek számára, de a szakember meghatározása már nem az, ami korábban volt. Önálló alkotók tízezrei készítenek kiváló tartalmat anélkül, hogy hozzányúlnának egy kalibráló eszközhöz. Ezeknek az alkotóknak nem kell megfelelniük semmilyen szabványnak azon kívül, hogy szerintük jól néz ki a végeredmény. Igaz, hogy egyes alkotók kiváló képminőségről és finom szerkesztésről híresek, de a legtöbben azt használják, ami épp kéznél van.

Ennek ellenére egyes szakemberek olyan munkaadóknak vagy ügyfeleknek dolgoznak, akiknek olyan szabványoknak megfelelő tartalomra van szükségük, mint az sRGB, DCI-P3 vagy Rec. 709. Egy munkáltatónak vagy ügyfélnek akár egyedi szabványai is lehetnek, amelyek csak a számukra létrehozott munkára vonatkoznak. A filmipar egy egyszerű példa: egy stúdióban dolgozó filmvágó nem forgathatja át a szerkesztett felvételeket úgy, ahogy a szerkesztő szereti. Ekkor válik a kalibráló eszköz luxusból szükségletté.

 

Mi a helyzet a HDR-el?

Van valami, amit tudnia kell a kalibrációval kapcsolatban: nem sokat tehetsz a monitor HDR-módjának kalibrálásával.

                                                 HDR-től eldobhatod az agyad (és kiégetheti a retinád) de nem tudsz rajta finomítani

 

A monitorok szinte mindig a HDR10 szabványra támaszkodnak a HDR megjelenítése során, és a HDR-t ugyanúgy kezelik, mint az sRGB vagy DCI-P3 módot. Más szavakkal, az üzemmód aktiválása a monitort a HDR10 szabványnak megfelelő beállításokhoz igazítja, és letiltja a képminőség-beállításokat, amelyeket általában a monitor kalibrálásához használunk. Vannak más technikai akadályok is, bár ezek kívül esnek ezen útmutató hatókörén.

Erre egyelőre nincs megoldás. A monitorok nincsenek ezzel egyedül. A televíziók is hasonló akadályokkal küzdenek.

 

Kalibrációs kisokos

Íme egy gyors összefoglaló arról, hogy mit kell tenned a monitor beállításához.

• Állítsd be a Windows vagy MacOS képernyőfelbontását a monitor natív felbontására.
• Válassz olyan méretezési beállítást, amely olvashatóvá teszi a kis szöveg- és felületelemeket.
• Csökkentsd a fényerőt körülbelül 200 luxra (méréshez használja az okostelefon fénymérőjét).
• Állítsd be a kontrasztot úgy, hogy a Lagom LCD kontraszttesztképen minden sáv látható legyen.
• Állítsd be az élességet a kívánt szintre.
• Állítsd be a gammát úgy, hogy a Lagom LCD gamma tesztképen a sávok 2,2 gamma-értéket jelezzenek.
• Állítsd a monitor színhőmérsékletét (más néven fehér pont) 6500 K-ra, ha ez a beállítás elérhető, vagy módosítsd saját ízlésed szerint, ha nem.
• Válts sRGB módra, ha a monitor szabványos színskálával rendelkezik, vagy DCI-P3 módra, ha a monitor széles színskálával rendelkezik.
• Ha hajlando vagy pénzt költeni a jobb képminőség kedvéért, vásárolj egy kalibráló eszközt, például a Datacolor SpyderX Pro vagy az X-Rite i1Display Studiot.

Ezek a módosítások javítják bármely LCD-monitor képminőségét. Minél rosszabb a monitor, annál észrevehetőbb lesz a változás. Napjaink legjobb monitorai már a dobozból kivéve is jók, de a belépő szintű monitorok kevesebb ellenőrzést kapnak, és nagyobb eltérés van a monitorok között. A kalibráció után sem fogja felvenni a versenyt egy olcsó monitor egy zászlóshajóval, de érezhető lesz a különbség, sokkal élvezhetőbbé válik majd.