Monitor kiválasztásánál elég sok tényező játszik közre és ez a túl sok tényező néha kicsit már sok is lehet egy laikus számára. Méret, felbontás, képfrissítés, panel típus, csatlakozók és még sorolhatnánk, de mindennek a kiindulási alapja, hogy mire szeretnénk használni a monitort.
Következő bejegyzésünkben szeretnénk egy kis segítséget nyújtani nektek abban mire érdemes figyelni és milyen opciók is léteznek jelenleg a piacon.
Méret és felbontás
A monitorok bármilyen méretben lehetnek 20"-tól felfelé egészen a 49"-ig, de a két legelterjedtebb és leggyakrabban választott méret az új kijelzők esetében a 24" és a 27". Ezek egy elég jó mennyiségű képernyőfelületet biztosítanak munkához és játékhoz, fő vagy akár másodlagos monitorként a laptophoz. Valamint ez a két méret, ami tökéletesen illeszkedik a pénztárcához is, hiszen egy jó minőségű 24" monitort, már 40-50 ezer forint környékén be lehet szerezni, míg egy 27" monitort már 60-70 ezer forinttól.
|
A méret esetében fontos megemlíteni a felbontást, amely a képpontok számát jelöli vízszintesen és függőlegesen a képernyőn. Minél magasabb a szám, annál élesebb a kép. A legtöbb 24" monitor 1920 pixel vízszintes és 1080 függőleges pixel-el rendelkezik, amit Full HD-nek is neveznek. Néhány 27" monitor ugyanezzel a felbontással rendelkezik, de mivel a képernyő nagyobb, így a pixelek száma szétterülnek egy mondhatni nagyobb területre, ami azt jelenti, hogy a kép lágyabbnak és homályosabbnak tűnhet. A legjobb megoldás erre a magasabb felbontás, például 2560 x 1440 vagy más néven Quad HD, ami a drágább képalkotó berendezéseken gyakori. Ebben az esetben a 27" modellekben élesebb és szebb képet ad. Ezt követi a 4k képernyők, amelyek 3840 x 2160-as felbontásúak, tehát a kép nagyon éles és részletgazdag lesz. Ez különösen jó a grafikai megjelenítéshez, grafikai tervezőknek vagy kreatív szakembereknek. Természetesen drágábbak, mint a Full HD, vagy Quad HD monitorok, és mondhatjuk, hogy egyfajta túlzás a legtöbb felhasználó számára. Persze egy 4k-s játékhoz jó lehet, viszont ebben az esetben rendelkezni kell egy elég erős PC-vel és azon belül egy fullos grafikus kártyával. Akkor valószínűleg nem lesz gond a játékokban a magas beállításokat használni, és még így is konzisztens 60 FPS-t vagy annál magasabbat kaphatsz. De nem szabad megfeledkezni a megfelelő kijelző csatlakozóról sem a számítógépeden, de erre részletesebben kitérünk a Csatlakozók részben. |
 |
A legtöbb játékosnak egy jó Full HD felbontású, vagy Quad HD panelt ajánlanánk, hacsak nem a lehető legélesebb kép a cél például egy 4k képes konzollal. Ebben az esetben talán egy 32" modellt javasolnánk, hogy a legtöbbet hozhasd ki a 4k előnyeiből. Vannak 8k-s tévék/monitorok is, amelyek már elérhetőek, de a költségek miatt egyelőre nem javasoljuk, ha csak nem brutál kép és videószerkesztésre van szükség, ahol elengedhetetlen a tökéletes minőség.
Végül a képernyőméretek tekintetében létezik ultra széles vagy akár szuper ultra széles. A legtöbb monitor és tévé 16x9-es képarányú, szemben az ultra szélessel, amely például 21x9-es képarányúak és 30%-kal szélesebbé teszi őket. A szuper ultraszélesek még egy lépést tesznek ezen a téren tovább a 32x9-es képaránnyal. Mindkét típus nagyszerű, ha extra képernyőfelületre van szükséged több programhoz vagy egyidejűleg megnyitott böngészőfülekhez. Vagy, ha csak egy szélesebb, nagyobb képernyőre vágysz és magával ragadó játékélményt szeretnél.
Az ilyen típusú képernyők általában íveltek, hogy egy kicsit körül öleljen és biztosítsa, hogy a képernyő sarkai ne legyenek túl messze a szemedtől. Szuper ultraszéleseknek is megvan az az előnye, hogy megfelel 2 Full HD monitornak egymás mellett, ami nagyon hasznos, ha két programot, képet vagy videót szeretné megjeleníteni a natív felbontásukban a képernyő két felén, így ezek a helyettesítői a meglévő két képernyős beállításoknak, de a szörnyű keret nélkül középen, és természetesen kevesebb kábellel is.
Azoknak akik ezek után egy ultra széles monitor mellett döntenének a javaslatunk egy 29", 2560x1080-as vagy egy 34" 3440 x 4040 modell, ha azonban profi vagy, aki profitálna az extra képernyőterületből, akkor egy 43" vagy 49" szuper ultraszéles lesz a legjobb választás.
Design
Némelyik monitor elég unalmasan tud kinézni. Azonban, ha fontos a külső megjelenés, akkor a drágább modellek között megtalálható pár elég jó megjelenésű kijelző is. Minőségibb anyaghasználat, fém talp, letisztult modern formák. De talán sokkal fontosabb tényező azonban az állvány. Néhány monitornak állítható a magassága és a dőlésszöge, vagy akár forgatható, míg mások csak korlátozott mozgást kínálnak, ha úgy gondolod, hogy ezekre szükséged lehet, akkor érdemes meggyőződni róla a monitor specifikációiban.
Panel típus
Szóval a következő legfontosabb dolog, amit figyelembe kell venned az a képernyő panel típusa, mert ez határozza meg, hogy milyen lesz a kép. 4 féle típus található jelenleg a piacon TN, IPS, VA és OLED (habár ez még mindig nagyon ritka), és az első kettő a legelterjedtebb. A TN panelek talán a legmegfizethetőbbek, de ez a képminőség rovására mehet. A TN gyors válaszidőt, akár magas képfrissítési sebességet 240 Hz igér és minimális bemeneti késleltetést. Ne aggódj, lent ezt is elmagyarázzuk. Összességében elmondható, hogy nagyszerűek a gyors tempójú játékra, de a hátrányuk, hogy nagyon gyenge a kontraszt, a legalacsonyabb a színpontosság és a betekintési szögek sem a legjobbak. Szóval, ha nem közvetlenül a képernyő előtt ülsz, a szín megváltozik, és a kontraszt szenved.
Ez után jöhetnek az IPS képernyők, amelyek a TN után a legnépszerűbbek, és ezek biztosítják a legjobb általános minőséget a jobb fényerőt, kontrasztot, pontosabb színeket és sokkal jobb betekintési szögeket, mint a TN. Egyes gyártóknak van saját IPS verziója, ilyen például a Samsung PLS, amelyről azt állítják, hogy van néhány előnye, de erre most nem térünk ki külön. Összességében az IPS képernyők a legjobbak a dizájnhoz, képszerkesztéshez és videósok számára, akiknek fontos a kép- és színpontosság és a minőség, azonban az IPS panelek egy kicsit drágábbak és általában, de nem mindig nagyobb bemeneti késleltetéssel rendelkeznek és szenvedhetnek az úgynevezett IPS glow-tól. Ez azt jelenti, amikor a képernyő háttérvilágítása a széleken átüt.
Most pedig térjünk át a VA panelekre. Ezek elég jó kompromisszumos megoldást nyújtanak a TN és az IPS között, azonban már kevesebb modell áll rendelkezésre. Általában jobb színekkel, kontraszttal és látószöggel rendelkeznek, mint a TN, de nem olyan jók, mint az IPS, bár magasabb lehetséges frissítési sebességet kínálnak, jobb kontrasztot és potenciálisan sokkal nagyobb fényerőt, mint az IPS, ezért a legtöbb HDR-monitor VA panelt használ. Egy pillanat múlva rátérünk erre is, azonban az egyik probléma vele a színtorzulás és kontrasztvesztés, ha nem a megfelelő szögből nézzük őket, valamint a válaszidő is lehet egy kicsit magasabb így a gyors mozgással járó, versenyző játékokban enyhe elmosódást, vagy szellemkép megjelenését láthatjuk.
A következő típusa az OLED, amely egy tökéletes technológia a legjobb kontrasztarányokkal, gyors válaszidővel és nagyobb színhelyességgel, de sajnos az egyik probléma vele, hogy átmeneti vagy akár maradandó képbeégés látható, ha egy képpel így hagyjuk bekapcsolva hosszabb ideig. De talán a legfőbb kizáró ok lehet az, hogy az ára a csillagos egekben van és nagyon kevés található meg jelenleg a piacon. Szóval nem ajánlanánk.
Összességében a TN egy jó választás, ha szigorú költségkerettel rendelkezel, és jó lesz mondhatni bármire. Azonban, ha egy univerzális monitort szeretnél a munkádhoz, videók nézésére, vagy akár egy kis játékra, érdemes elgondolkodni azon, hogy egy kicsit többért az IPS vagy az VA panelre tedd a voksot. Ezekkel sokkal jobb képet kapsz, de ha gamer vagy, akkor egy jó IPS lehetőleg magas képfrissítési rátával a legjobb döntés és majdnem olyan alacsony bemeneti késleltetéssel rendelkezik, mint egy TN, valamint elkerülheted a VA-nál tapasztalható szellem effektust.
Ha komoly játékos vagy, akkor azonban egy olyan modellt érdemes választani, ahol nagyon magas a képfrissítési frekvencia és a lehető legalacsonyabb a válaszidő az valószínűleg a TN. Ha grafikus munkával foglalkozol, akkor mindenképpen egy jó minőségű IPS-t válassz, amivel a legjobb képminőséget és a legnagyobb színpontosságot kapod.
Képfrissítési sebesség
Fent már-már picit érintettük a képfrissítési sebességet, de mit is jelent ez valójában? A monitorok esetében a képfrissítési ráta azt jelenti, hogy hányszor frissül a képernyő képe minden egyes másodpercben. Minél magasabb a szám, annál simábbnak tűnnek a képernyőn megjelenő mozgások. A frissítési sebességet hertzben (Hz) mérik, és a legtöbb monitor másodpercenként 60-szor frissül, tehát ez 60 Hz, és ez rendben is van általában. Azonban, ha te gamer vagy, akkor inkább a 100, 120, 144, vagy akár a 240 Hz frissítési frekvenciájú monitorokat is választhatod. Ezek sokkal simább és gyorsabb játék élményt nyújtanak, de természetesen a magas frekvencia általában magasabb költséget is jelent. Azt se feledd, hogy az ilyen előnyöket csak akkor tudod élvezni, ha a PC-nek elegendő a teljesítménye ahhoz, hogy minden egyes képkockát megjelenítsen. Ha egy meglehetősen átlagos PC-d van, akkor kb. 80 vagy 90 képkockát kapsz másodpercenként, akkor nem fogod teljes mértékben kihasználni ezt a lehetőséget, kivéve persze, ha lejjebb veszed a grafikai beállításokat.
Adaptív szinkronizálás (G-Sync, FreeSync)
A képfrissítési arányokról talán elmondható, hogy eléggé egyértelműek, de aztán itt van az adaptív szinkronizálás és ez egy kicsit már trükkösebb téma. Szóval a lehető legsimább játékélmény érdekében próbálj meg egy olyan monitort szerezni, amely támogatja a változó frissítési frekvenciát, vagy más néven az adaptív szinkronizálást, így kiküszöbölheted a "képernyő szakadását". Ez azt jelenti, hogy a képernyő egy része megjeleníti az egyik képkockát szépen, egy másik része pedig kissé eltolódik/elmosódik. Ez különösen 60fps alatti alacsonyabb képkockasebességnél nyilvánvaló és zavaró lehet. Ezért az adaptív szinkronizáló a képernyőn szinkronizálhatja frissítési frekvenciát pontosan arra, ami a grafikus kártyáról érkezik. Ebből következik egy tisztább, simább mozgás és elkerülhetőek a régebbi képalkotó rendszerek kompromisszumai, mint a vsync, amely általában növelte a bemeneti késleltetést, és néha akadozást eredményezett.
Három fő típus található meg jelenleg is. Nvidia G-Sync, AMD FreeSync 1 és 2, VESA Adaptive-Sync. A G-Sync monitorok sokkal többe kerülhetnek és egy egyedi vezérlő chipet építettek bele, és a hátránya, hogy Nvidia grafikus kártyát igényel a változó frissítési sebességhez. Míg a FreeSync 1, 2 vagy az Adaptive-Sync monitorok estében ez nem probléma, így bármilyen AMD vagy Nvidia grafikus kártyát lehet használni vele. Az Nvidia G-Sync többféle változatban létezik. Normál G-Sync, amely egy bizonyos szintű teljesítményt garantál. Ultimate, ami HDR-t, extra fényerőt és lehetővé teszi változó képfrissítést nagyon magas képfrissítési sebességnél, és végül a Compatible. Bár a FreeSync monitorokon valószínűleg jobban működnek a funkciók, mint például a HDR és alacsonyabb a késleltetési idő. Javaslatunk talán az lenne, hogy válassz egy FreeSync 2 monitort, mivel ez olcsóbb, jól működik AMD grafikus kártyákkal, és majdnem olyan jó lesz, mint a hagyományos G-Sync panel, de nem kerül semmi extrába.
Válaszidő / bemeneti késleltetés
Néha egy kalap alá veszik a kettőt viszont minegyik fontos a saját módján. A válaszidő azt mutatja, hogy egy pixel milyen gyorsan képes megváltoztatni a megjelenített képet a szürke egyik árnyalatáról a másikra, vagy szürkéről-szürkére, és ezt ezredmásodpercben mérik. Egy nagyobb válaszidő mozgásbéli elmosódást eredményezhet, ami szellemképként jelentkezhet. Ezek a gyorsan mozgó játékokban és videókban egy kicsit elkenődött képet adhatnak. A TN panelek kínálják a leggyorsabb válaszidőt, ami néha akár 1 ezredmásodpercet is elérhet, és ideális a versenyszerű, gyors tempójú játékokhoz. Az IPS-panelek egy kicsit lassabbak, általában 5 ezredmásodperc körüliek, de ez a legtöbb esetben megfelel a legtöbb embernek, és valószínűleg nem igazán veszed észre a különbséget. Itt van még a VA. Néhány prémium kategóriás VA panel nagyon gyors válaszidőket produkál, de általában ezek a leglassabbak és a legvalószínűbb, hogy elmosódástól szenvednek.
A bemeneti késleltetés egy olyan téma, amit nem nagyon reklámoznak a gyártók, de ezt is érdemes figyelembe venni különösen, ha játékos vagy. Ez az idő arra utal, hogy amikor a grafikus kártya kiad egy kép jelet, és az ténylegesen megjelenik a képernyőn. Tehát például az egérrel való kattintás és a fegyver elsülése közötti idő a játékban, így megint csak a válaszidőhöz hasonlóan, minél kevesebb időt vesz igénybe, annál jobb a válaszidő.
A válaszidőt és a bemeneti késleltetést gyakran mérik kombinált értékként, így minden, ami 50 milliszekundum körüli értéket jelent az elég ésszerű, bár 11 alatt az ideális idő.
HDR (High Dynamic Range)
A következők a HDR (High Dynamic Range) képes monitorok, és mondhatni ezek fantasztikusan néznek ki. Nagyobb a kontraszt-tartomány a legfényesebb és a kép legsötétebb részei között, és szélesebb színtartomány, így a játékok és programok, amelyek HDR-re vannak optimalizálva igazán lenyűgözően néznek ki, de sajnos nem minden HDR egyforma. Egy fontos mérőszám a maximum fényerősségi szintje egy monitornak, amit nits-ben mérünk, és itt legmagasabb pontszám jobb. Így a kijelző HDR szabvány, a HDR 400-as, ami 400 nits fényerőt ad, és ez mondható az alapszintnek. Aztán a HDR 600 és a prémium HDR 1000, de találhatsz még olyan panelek, amelyek csak HDR 10 néven szerepelnek, ami a 10 bites színmélységre utal, de különböző mértékben lehet a fényerő. Nehéz kérdés, mert sok ember azt állítják, hogy nem kapunk igazi HDR-t, hacsak nincs 1000 nits és 10 bites színmélység, minden ennél kevesebb hamisítvány. Készülj fel, hogy sok pénzt fogsz fizetni, ha mindkettőt akarod egy PC monitorban. Általában a VA panelek kínálják a legjobb HDR-t, és néhány csúcsmodellben valóban használnak quantum dot filter-t, mint a Samsung TV-k, hogy tovább növeljék a fényerőt. OLED monitorok is nagyszerűek a HDR-hez, de brutál költség és ritkaság, nem igazán ajánlott.
Tehát egy jó HDR panel beszerzésének akkor lesz a legtöbb értelme, ha rengeteg HDR tartalmat nézel rajta, mint pl. Amazon prime, Netflix, vagy talán az Xbox vagy Playstation HDR-képes konzolján, ha játszani fogsz. A probléma viszont a PC-s játékokkal az, hogy a HDR-támogatás a legjobb esetben is kérdéses. Még ha egyre jobbak is, néhány játék bevezette az úgynevezett hamis HDR-t, ahol a dinamikatartomány valójában egyáltalán nem javul, csak egy szűrőt adnak hozzá, hogy alapvetően ezt a benyomást keltsék. Kiemelik a képernyő legvilágosabb területeit, és természetesen növelik a színtelítettséget. Azonban a HDR típusa és minősége attól függ, hogy a játékot hogyan fejlesztették ki.
 |
Színhelyesség
|
Csatlakozók
Az új monitorok túlnyomó többsége HDMI 2.0, DisplayPort 1.2 vagy 1.4 vagy C típusú USB csatlakozót használ fő csatlakozóként. Sok modell rendelkezik HDMI és DisplayPort csatlakozókkal is egyaránt, de a drágább és újabb modellek USB C típusú csatlakozókat is kínálnak. Előfordulhatnak azonban mini HDMI, és mini DisplayPort csatlakozók, amik semmiben nem különböznek a rendestől csak kisebbek. Érdemes mindenképpen ellenőrizni a grafikus kártyát, vagy a laptop portjait, hogy lásd, milyen csatlakozó típust használhatsz. Ha a grafikus kártyáról szeretnél csatlakozni, akkor általában a DisplayPort 1.2 használatát javasoljuk, amely támogatja a magas képfrissítési sebességet, a 4k-t és 60 Hz-et, vagy a DisplayPort 1.4, ami támogatja akár 8k-t is. Érdemes még figyelembe venni a HDMI 2.1-t, ami elődjénél (2.0) még többet tud nyújtani. Tudja a 8K 60Hz-et, valamint 4K 120Hz-es módokat, támogatja a Dynamic HDR módot, képes 48Gbps sávszélességre és támogatja az AMD FreeSync technológiáját játékok közben. A DisplayPort kábelnél a 2.0-ás verzió 2019-ben jelent meg és tujda a sávszéllességben akár a 77.37 Gbps-t levezényelni, támogatja akár a 16K 60Hz felbontást és frissítési rátát, ami nem semmi, csak sajnos ilyen monitort egyelőre nem lehet sehol sem beszerezni, ami ezt támogatná. Tudja még a HDR támogatást DSC-vel és támogatja az Nvidia G-Sync technológiáját játékok közben. Nem szabad megfeledkezni még az USB C típusról sem, amit az újabb grafikus kártyákon és laptopokon találsz. Néhány USB C típusú port a Thunderbolt 3-at is támogatja, ami azt jelenti, hogy több nagy felbontású kijelzőre is alkalmas.
Összegzés
Viszont a nagy kérdés az, hogy milyen monitort vásárolj. Ha szeretnél egy tisztességes otthoni vagy irodai monitort, amelyet még elbír a pénztárcád, akkor egy 22" vagy 24" 1080p IPS vagy VA panellel ellátott készüléket válassz, és ha tudod még kicsit a keretet felfelé tolni, akkor egy 27" 1440p tökéletes lehet.
Azonban, ha kreatív szakember vagy, aki fotókkal és videókkal, vagy tervezési feladatokkal foglalkozik, abban az esetben egy jó minőségű 27" 1440p IPS vagy ha a költségvetésed engedi, akkor talán egy 32" 4k IPS a legjobb választás. Ezen kívül törekedj a legmagasabb színhelyességgel rendelkezőkre.
De ha nagyon a produktivitásra összpontosító monitorra van szükséged, rengeteg képernyőfelülettel, akkor fontold meg, hogy befektetsz-e egy 29" vagy 34" ultra széles, vagy talán még nagyobb 43" vagy 49" szuper ultra széles monitorba.
Ha a játék számodra a prioritás, akkor próbálj meg egy magasabb képfrissítési sebességgel rendelkező modellt szerezni, bármit, ami 60 Hz felett van, és ha teheted próbálj meg olyat választani, ami adaptív szinkronizálás technológiával van ellátva, például FreeSync 2 vagy G-Sync, ha nem került túl sokba.
Forrás:
https://www.youtube.com/watch?v=9ZwCDBBwSdU
https://laptopozz.hu/hdmi-vs-displayport-mi-a-kulonbseg-melyiket-valasszam/
Kép: https://www.isolapse.com/
